Betonelem kalkulátor

Hogyan használja a betonelem-kalkulátort

1. Adja meg a fal hosszát és magasságát — azt a teljes felületet, amelyet ténylegesen el kell fednie elemekkel (a nagy nyílásokat, például egy garázsajtót, amelyeket teljesen ki szeretne hagyni, mérje körbe).
2. Válassza ki elemének méretét az országos alapbeállítások közül, vagy adjon meg egyedi hosszúságot és magasságot, ha nem szabványos, pórusbeton, vagy újrahasznosított elemet használ.
3. Állítsa be a habarcsfuga vastagságát — a 10 mm-es fuga a szokásos, de ezt mindig ellenőrizze a ténylegesen megvásárolt terméken.
4. Adjon hozzá egy veszteségszázalékot (jellemzően 5-15%) a vágás, törés és szállítási sérülések fedezésére.
5. Adja meg a habarcsarányt zsákokban 100 elemenként (az alapértelmezett 3 zsák/100 elem egy gyakori ökölszabály egy 16 x 8 hüvelykes elemre — nagyobb elem vagy vékonyabb fuga esetén növelje ezt az értéket).
6. Adjon meg egy elemenkénti árat, hogy megkapja a fal becsült teljes anyagköltségét.

A betonelemek számítási képlete

Az alapképlet ugyanazt a logikát követi, mint a téglánál, csak elem méretben: az elemek száma egyenlő a fal felületével osztva azzal a felülettel, amelyet egy elem a habarcsfugájával együtt ténylegesen elfoglal a fal síkján.

elemek = fal felülete ÷ [(elem hossza + fuga) x (elem magassága + fuga)]

A fugavastagságot mind az elem hosszához, mind magasságához hozzáadjuk, mert egy sorban minden elemet minden oldalról habarcs választ el a szomszédjaitól — így minden elem tényleges felülete a falon mindig kicsit nagyobb, mint maga az elem. E lépés kihagyása esetén a számított elemszám túl alacsony lenne, mivel ez azt feltételezné, hogy az elemeket fuga nélkül rakják le.

A nyers szám meghatározása után alkalmazzuk a veszteségszázalékot, és felfelé kerekítünk egész elemszámra, mivel a kereskedők darabra (vagy raklapra) árulják az elemeket.

Számítási példa: egy 6 m hosszú és 2 m magas fal, 400 mm x 200 mm homlokfelületű elemmel, 10 mm-es habarcsfugával és 10%-os veszteséggel. Fal felülete = 6 x 2 = 12 m². Minden elem a fugájával együtt (0,4 + 0,01) x (0,2 + 0,01) = 0,41 x 0,21 = 0,0861 m²-t foglal el. Nyers szám = 12 ÷ 0,0861 ≈ 139,4. 10%-os veszteséggel: 139,4 x 1,1 ≈ 153,3, felfelé kerekítve 154 elemre.

A habarcsbecsléshez a kalkulátor megszorozza az elemek számát a választott "zsák/100 elem" aránnyal, és felfelé kerekít. Az alapértelmezett 3 zsák/100 elem aránnyal: 154 x 3 ÷ 100 = 4,62, felfelé kerekítve 5 zsákra. Ez az arány csak egy kiindulási becslés — egy 16 x 8 hüvelykes elemből származik, szabványos habarccsal, így egy jóval nagyobb vagy kisebb elem, vagy egy vastagabb vagy vékonyabb fuga, több vagy kevesebb habarcsot fog fogyasztani elemenként.

Jellemző betonelem-méretek (csak tájékoztató jelleggel)

A betonelemek mérete országonként és elemtípusonként eltérő, ezért ez a kalkulátor az ön országának valós, ellenőrzött szabványos méreteit tölti be alapbeállításként, egyetlen globális érték helyett. Az alábbi értékek csak illusztrációk — mindig ellenőrizze az ön országára vonatkozó táblázatot ezen az oldalon lejjebb, vagy a beszállítója adatlapján feltüntetett méretet.

• Az észak-amerikai elemet (CMU) általában névlegesen 16 x 8 hüvelykesnek vagy 12 x 8 hüvelykesnek jelölik, míg a ténylegesen gyártott méret valamivel kisebb, hogy helyet hagyjon a habarcsfugának (ez a kalkulátor már a valós, nem a névleges méretet használja).
• Magyarországon a domináns falazóelem a pórusbeton tégla (Ytong-típusú termékek), jellemzően 599 x 199 mm-es homlokfelülettel.
• A könnyű autoklávozott pórusbeton (gyakran márkanevek alatt árusítva) általában nagyobb egyedi elem, mint egy hagyományos üreges elem, de ugyanúgy darabonként számolják és árazzák, amint megadja a tényleges homlokfelületét.

Betonelem-méretek Magyarországon

Magyarországon a domináns falazóanyag a pórusbeton tégla (Ytong-típusú termékek), jellemzően 599 mm x 199 mm-es homlokfelülettel — bár a hagyományos tégla-alapú méretkonvenció is ismert, a pórusbeton mára a leggyakrabban használt anyag az új építésű falaknál.

Szakértői tippek és gyakori hibák

Az üreges és a tömör elem szerkezetileg és árban is eltér egymástól. Az üreges elem könnyebb, olcsóbb, és a leggyakoribb standard teherhordó és telekhatár menti falaknál; a tömör elem nehezebb, egyes alkalmazásokban ellenállóbb, és általában drágább darabonként. Győződjön meg róla, hogy a megadott elemenkénti ár megfelel a ténylegesen megvásárolt típusnak.

A névleges és a valós méret nem ugyanaz. Egy "16 x 8 hüvelykesnek" jelölt elemet mindkét irányban kissé kisebbre gyártanak, éppen azért, hogy a habarcsfuga visszaállítsa a kész modult egy tiszta 16/8 hüvelykes rácsra. Ha egy raklapon mért elem kisebbnek tűnik a névnél, ez normális.

Ne feledkezzen meg a nyílásokról. Ez a kalkulátor a teljes megadott falfelületre adja meg az elemszámot; ha falán olyan ajtó-, ablak- vagy szellőzőnyílások vannak, amelyeket nem falaz be, vonja le azok felületét a hosszúság x magasság értékből, mielőtt megadja az értéket.

A teherhordó elemfalakat gyakran vasalják és betonnal töltik ki. A teherhordó falak, támfalak, és minden, aminek oldalirányú nyomásnak kell ellenállnia, jellemzően függőleges vasalást igényel az üregekben, valamint beton- vagy habarcskitöltést — ez a kalkulátor az elem- és habarcsmennyiséget adja meg, nem a kitöltési térfogatot, amelyet külön kell betervezni.

Gyakori és költséges hiba, ha az elemeket csak a fal felülete alapján rendelik meg, teljesen megfeledkezve a fugavastagságról, ami az elem méretétől függően körülbelül 5-10%-kal alábecsüli a valós mennyiséget.

Egy jellemző magyarországi, körülbelül 950 forintos elemenkénti ár mellett az ezen az oldalon található számítási példa — egy 6 x 2 m-es fal, amelyhez 154 elemre van szükség 10%-os veszteséggel — nagyjából 146 300 forintot tesz ki csupán az elemek költségeként, a habarcs, a homok, a cement és a munkadíj nélkül.