Szakképzési Munkaszerződés (Magyarország)

Frissítve 2026. augusztus 10.

A magyar szakképzés a duális képzés keretében munkaszerződésen alapul, nem pusztán egy oktatási megállapodáson: a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 85. §-a szerint a tanuló vagy a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként munkabérre jogosult. Ez a munkabér összegét azonban nem kollektív szerződés vagy a felek szabad megállapodása határozza meg, mint Svédországban vagy Dániában – a Kormány rendeletben állapítja meg a mértékét.

Ez a minta ezt a struktúrát tükrözi: a szakképzési munkaszerződés a tanuló és a duális képzőhely között jön létre, a munkabér mértéke a Kormány rendeletére hivatkozik, és a felek közötti kártérítési jogviszony egy sajátos, kötelező közvetítői eljáráson keresztül zajlik, mielőtt bármelyik fél bírósághoz fordulhatna.

13 mezőből 0 kitöltve

Koppintson az alábbi dokumentum bármelyik kiemelt mezőjére, és írjon közvetlenül bele.Ingyenes — regisztráció és vízjel nélkül

Szakképzési Munkaszerződés

Jelen szakképzési munkaszerződés napján jön létre , adószáma (a Duális Képzőhely) és , oktatási azonosító száma (a Tanuló) között, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény alapján.

1. A Képzés

Szakma:
Szakképző intézmény:

2. Munkaidő

Kezdés dátuma:
Várható befejezés dátuma:
A munka helye:

A munkakör leírása:

3. Díjazás

Munkabér:
Egyéb juttatások:

A munkabér a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott mértékű, amelyet havonta, a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig kell átutalni a Tanuló fizetési számlájára. A Tanulót egyéb juttatásként megilletik a Duális Képzőhelyen az adott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is.

A Tanuló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, és legfeljebb négyhetes munkaidőkeret alkalmazható. A Tanulót évente negyvenöt munkanap szabadság illeti meg, amelynek kiadásánál figyelemmel kell lenni az iskolai szünetek rendjére.

A Tanuló és a Duális Képzőhely kártérítési felelősségére a Munka Törvénykönyve vonatkozó fejezetei alkalmazandók. A felek közötti jogvita feloldása érdekében a közvetítői eljárás igénybevétele kötelező; a közvetítői díjat és a közvetítői eljárás költségét a Duális Képzőhely viseli, és kártérítési per csak a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén indítható.

Duális Képzőhely

Dátum:

Tanuló

Dátum:

A munkabért kormányrendelet határozza meg, nem kollektív szerződés

A törvény 85. § (1) bekezdése szerint a tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért a Kormány rendeletében meghatározott mértékű munkabérre jogosult, amelyet havonta, a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig kell átutalni a fizetési számlájára. Ez egy harmadik, önálló bérmeghatározási modell ebben a sorozatban: nem a kollektív szerződésre támaszkodó svéd vagy dán megközelítés, és nem a portugál vagy cseh képzés-csak modell, amely egyáltalán nem határoz meg bérszintet – Magyarországon a Kormány közvetlenül rendeletben rögzíti az összeget.

A 85. § (2) bekezdése szerint a tanulót egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen az adott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is – egy egyenlő bánásmódot biztosító szabály a juttatások tekintetében.

Kötelező közvetítői eljárás, mielőtt kártérítési per indulhatna

A törvény 86. §-a szerint a tanuló és a duális képzőhely kártérítési felelősségére a Munka Törvénykönyve megfelelő fejezetei alkalmazandók, azzal a sajátossággal, hogy a felek közötti jogvita feloldása érdekében a közvetítői eljárás igénybevétele kötelező. A közvetítői díjat és a közvetítői eljárás költségét a duális képzőhely viseli, és kártérítési per csak a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén indítható.

Ez egy olyan eljárási védelem a tanuló számára, amelyet ebben a sorozatban más ország nem ír elő kifejezetten kötelezőként a képzési kártérítési jogviták esetén: a bírósági útra jutás előfeltétele egy közvetítői kísérlet, amelynek költségét kizárólag a duális képzőhely viseli.

Munkaidő, szabadság és a rendkívüli munkaidő tilalma

A tanuló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, és legfeljebb négyhetes munkaidőkeret alkalmazható. A tanulót évente negyvenöt munkanap szabadság illeti meg, a képzésben részt vevő személyt évente harminc munkanap – ez jelentősen meghaladja a rendes munkavállalói szabadságkeretet, és figyelembe kell venni az iskolai szüneteket, a nyári szünetben legalább húsz munkanapot egybefüggően kiadva.

A szakképzési munkaszerződés megszűnése

A szakképzési munkaszerződés megszűnik a tanulói jogviszony megszűnésével vagy más, a törvényben meghatározott okból. Ez a minta hivatkozik a törvény vonatkozó rendelkezéseire a megszűnés eseteire, mivel a szakképzési munkaszerződés nem önálló, a tanulói jogviszonytól elválasztható jogviszony, hanem ahhoz szorosan kapcsolódik.

Klauzula Útmutató

Felek és a szakma megnevezése
A duális képzőhely, a tanuló, és a szakma, amelyre a szakképzési munkaszerződés vonatkozik.
Munkabér és egyéb juttatások
A Kormány rendeletében meghatározott mértékű munkabér, kiegészítve az azonos munkakörben foglalkoztatottaknak biztosított juttatásokkal.
Munkaidő és szabadság
A munkaidőkeret, a rendkívüli munkaidő tilalma, és a tanulót vagy a képzésben részt vevő személyt megillető szabadság mértéke.
Kártérítési felelősség és közvetítői eljárás
A Munka Törvénykönyve vonatkozó fejezeteinek alkalmazása, a kötelező közvetítői eljárással, mielőtt kártérítési per indulhatna.
A szerződés megszűnése
A tanulói jogviszony megszűnéséhez és más törvényben meghatározott okokhoz kapcsolódó megszűnési esetek.

Hogyan érdemes megfogalmazni a szerződést

A szakképzési munkaszerződésnek saját, önálló szabályrendszere van, és nem szabad generikus munkaszerződési mintára bízni.

  • Hivatkozzon a Kormány rendeletében meghatározott munkabérre

    A tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért a Kormány rendeletében meghatározott mértékű munkabérre jogosult, nem kollektív szerződés vagy szabad megállapodás szerint meghatározott összegre.

    Szakképzésről szóló törvény 85. §, 2019. évi LXXX. törvény
  • Tartalmazza a kötelező közvetítői eljárást

    A tanuló és a duális képzőhely közötti kártérítési jogvita feloldása érdekében a közvetítői eljárás igénybevétele kötelező, a közvetítői díj és költség a duális képzőhelyet terheli.

    Szakképzésről szóló törvény 86. §, 2019. évi LXXX. törvény
  • Ne rendeljen el rendkívüli munkaidőt

    A tanuló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, és legfeljebb négyhetes munkaidőkeret alkalmazható.

  • Adja meg a törvényben meghatározott szabadságot

    A tanulót évente negyvenöt munkanap szabadság illeti meg, a képzésben részt vevő személyt évente harminc munkanap, az iskolai szünetek rendjének figyelembevételével.

Hogyan használja ezt a szakképzési munkaszerződés mintát

  1. Azonosítsa a szakmát és a feleket. Adja meg a duális képzőhelyet, a tanulót és a szakmát, amelyre a szakképzési munkaszerződés vonatkozik.
  2. Rögzítse a munkabért és az egyéb juttatásokat. Hivatkozzon a Kormány rendeletében meghatározott mértékű munkabérre és az azonos munkakörben foglalkoztatottaknak biztosított egyéb juttatásokra.
  3. Határozza meg a munkaidőt és a szabadságot. Adja meg a munkaidőkeretet és a tanulót vagy a képzésben részt vevő személyt megillető szabadság mértékét.
  4. Rögzítse a kártérítési felelősséget és a közvetítői eljárást. Hivatkozzon a Munka Törvénykönyve alkalmazandó fejezeteire és a kötelező közvetítői eljárásra.
  5. Ellenőrizze a megszűnési okokat és írja alá. Erősítse meg a szerződés megszűnésének eseteit, és gondoskodjon mindkét fél aláírásáról.

Gyakran Ismételt Kérdések

Ki határozza meg a tanuló munkabérét?

A Kormány rendeletben. A törvény 85. §-a szerint a tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért a Kormány rendeletében meghatározott mértékű munkabérre jogosult, nem kollektív szerződés vagy szabad megállapodás alapján.

Rendelhető el rendkívüli munkaidő a tanuló számára?

Nem. A tanuló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, és legfeljebb négyhetes munkaidőkeret alkalmazható.

Mennyi szabadság illeti meg a tanulót?

A tanulót évente negyvenöt munkanap szabadság illeti meg, a képzésben részt vevő személyt évente harminc munkanap, az iskolai szünetek rendjének figyelembevételével, a nyári szünetben legalább húsz munkanapot egybefüggően kiadva.

Közvetlenül bírósághoz fordulhatok kártérítési jogvita esetén?

Nem. A tanuló és a duális képzőhely közötti kártérítési jogvita esetén a közvetítői eljárás igénybevétele kötelező, és kártérítési per csak a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén indítható. A közvetítői díjat és költséget a duális képzőhely viseli.

A tanuló jogosult egyéb juttatásokra a munkabéren felül?

Igen. A tanulót megilletik a duális képzőhelyen az adott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított egyéb juttatások is.

Mi történik, ha a szakképzési munkaszerződés a tanév közben jön létre vagy szűnik meg?

A tanulót az arra vonatkozó munkabér és juttatások időarányos része illeti meg, ha a szakképzési munkaszerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg.

Jogi nyilatkozat

Ez a minta és ez az útmutató kizárólag általános információt szolgáltat, és nem minősül jogi vagy munkajogi tanácsadásnak. Mindig ellenőrizze a hatályos kormányrendeletben meghatározott munkabér mértékét, és kétség esetén forduljon jogi szakértőhöz.