Könyvelési Szerződés Minta

A könyvelési szerződés szóban is érvényes — de bizonyítani nehéz

A magyar jog a könyvelési (megbízási) szerződéshez nem ír elő kötelező írásbeli formát: egy szóbeli megállapodás is érvényes lehet. A gyakorlatban azonban ez kockázatos, mert vita esetén nehéz bizonyítani, pontosan miben állapodtak meg a felek a szolgáltatás köréről, a díjazásról vagy a felelősségről. Ezzel szemben a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói megbízást a törvény kifejezetten írásbeli formához köti — ez a különbség önmagában is jelzi, mennyire érdemes az írásbeliséget a könyvelésnél is alkalmazni, még ha ez nem kötelező.

Csak regisztrált könyvelő vagy könyvvizsgáló végezhet üzletszerű könyvviteli szolgáltatást

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint más részére üzletszerűen könyvviteli szolgáltatást csak az a természetes személy végezhet, aki mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik, és a jogszabályban meghatározott nyilvántartások egyikében szerepel, valamint rendelkezik az e tevékenység végzéséhez szükséges igazolvánnyal. Ez a tény érdemes belefoglalni a szerződésbe: az ügyfél joga megkérdezni és rögzíteni, milyen minőségben és milyen regisztrációs szám alatt végzi a könyvelő a szolgáltatást.

A könyvvizsgáló és a könyvelő szerepe elméletileg elválik

A gazdasági társaság saját, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálójára (állandó könyvvizsgáló) a Polgári Törvénykönyv összeférhetetlenségi szabályt tartalmaz: nem választható könyvvizsgálóvá, akinek a függetlenségét és tárgyilagosságát veszélyeztető körülmény áll fenn a céggel szemben. Ha egy ügyfél ugyanattól a szolgáltatótól veszi igénybe a könyvelést és a jogszabályi könyvvizsgálatot is, ezt a kapcsolatot a szerződésben érdemes külön rögzíteni, és — az ügyfél saját felelősségi körben — a Magyar Könyvvizsgálói Kamara aktuális etikai és függetlenségi szabályaival egyeztetni, mert e két szerep pontos, esetről esetre eltérő elhatárolását ez a minta önmagában nem helyettesítheti.

A szerződés rendelkezései, magyarázattal

Szolgáltatások köre

A könyvelő által nyújtott konkrét szolgáltatások — folyószámla-vezetés, bérszámfejtés, beszámoló-készítés, adóbevallások — annyira pontosan meghatározva, hogy mindkét fél egyértelműen tudja, mi tartozik bele és mi nem.

Könyvvizsgálói kapcsolat jelzése (feltételes)

Automatikusan megjelenik, ha jelzi, hogy a szolgáltató ugyanennek az ügyfélnek jogszabályi könyvvizsgálatot is végez — felhívja a figyelmet arra, hogy ezt a kapcsolatot a Kamara szabályaival egyeztetni kell.

Díjazás és számlázás

Havi átalánydíj vagy óradíj, valamint a számlázás gyakorisága és a fizetési határidő.

Előleg (választható)

Ha a felek előleget alkalmaznak, a klauzula egyértelműen rögzíti, hogy a fel nem használt összeg jóváírásra vagy visszafizetésre kerül, vagy nem visszatérítendő — egy állítás, nem kettő egymásnak ellentmondva.

Az ügyfél kötelezettségei

Az ügyfél köteles pontos és időben átadott adatokat, bizonylatokat biztosítani — a könyvelő munkájának minősége nagyrészt ezen áll vagy bukik.

Munkaanyagok tulajdona

A könyvelő saját munkaanyagai és feljegyzései a könyvelő tulajdonában maradnak, még akkor is, ha az ügyfél adataira vonatkoznak — ez nem érinti az ügyfél saját alapdokumentumaihoz és a végleges munkaeredményhez (pl. elkészült beszámolóhoz) fűződő jogát.

Kölcsönös felelősség és korlátozás

Mindkét fél a saját gondatlanságáért vagy szerződésszegéséért felel, és a felelősség mindkét irányban azonos mértékben korlátozott — nem csak az egyik fél javára.

Ellenőrzött jogi háttér

A könyvviteli szolgáltatásra és a könyvvizsgálatra vonatkozó szabályok külön jogszabályokban találhatók; ezek időről időre módosulnak, ezért aláírás előtt ellenőrizze a hatályos szöveget.

• Üzletszerű könyvviteli szolgáltatást csak regisztrált, képesített személy végezhet

  A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján más részére üzletszerűen könyvviteli szolgáltatást (a főkönyvi nyilvántartás vezetését, a beszámoló összeállítását) az a természetes személy végezhet, aki mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik, és a jogszabály szerinti nyilvántartásban szerepel.

  Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye — 2000. évi C. törvény a számvitelről

• A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói megbízást írásban kell megkötni

  A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény szerint a kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást kizárólag írásban köthet.

  Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye — 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról

Hogyan használja ezt a mintát

1. Töltse ki a könyvelőt és az ügyfelet. Írja be a könyvelő vagy könyvelőiroda és az ügyfél nevét és címét a kiemelt helyekre.
2. Írja le a szolgáltatások körét. Sorolja fel a konkrét szolgáltatásokat — pl. havi könyvelés, bérszámfejtés, éves beszámoló összeállítása, adóbevallások benyújtása.
3. Jelezze, ha a szolgáltató ugyanennek az ügyfélnek könyvvizsgálatot is végez. Ha igen, válassza az „igen” választ, hogy megjelenjen a könyvvizsgálói kapcsolatra figyelmeztető klauzula — ezt érdemes a Kamara aktuális szabályaival egyeztetni.
4. Állítsa be a díjazást és a számlázást. Válasszon átalánydíjat vagy óradíjat, adja meg az összeget, a számlázás gyakoriságát és a fizetési határidőt.
5. Adja hozzá az előleg klauzulát, ha alkalmaznak ilyet. Kapcsolja be az előleg klauzulát, és válassza ki, hogy a fel nem használt összeg jóváírásra vagy visszafizetésre kerül, vagy nem visszatérítendő.
6. Írják alá, és töltse le. Mindkét fél írja alá a szerződést a munka megkezdése előtt, majd töltse le a kész dokumentumot Word vagy PDF formátumban.

Gyakran ismételt kérdések