Fugázó kalkulátor

Számold ki, mennyi fugázóanyagra (fugázóra) van szükséged a csempézett terület, a csempeméret és a fugaszélesség alapján, zsákszámban.

Fugázó Kalkulátor: Mennyi Fugázó Anyagra Van Szükségem?

A fugázó az utolsó anyag, amit egy burkolási munkánál megvásárolsz, de a keverés közben való kifogyás mégis elkerülhető. Ez a kalkulátor ugyanazt a csempeméretet és fugaszélességet használja, amit már a burkolás lerakásából ismersz, hozzáadja a fuga mélységét, és a teljes fugatérfogatot száraz keverék tömeggé és zsákszámmá alakítja — így pontosan tudod, hány zsákot kell venned, mielőtt az elsőt kinyitod.

A számítás bonyolultabbnak tűnik, mint amilyen valójában, mert a fugázó nem egy egyszerű felületet tölt ki, hanem csak a csempék közötti vékony fugahálót — a teljes felület kis töredékét. A kalkulátor ezt az arányt a csempeméretből és a fugaszélességből vezeti le, a fuga mélységével térfogattá alakítja, majd a választott fugázótípus sűrűségét és szárazanyag-tartalmát használja, hogy ezt a térfogatot a beszállítód zsákméretével összevethető tömeggé alakítsa.

Hogyan használd a fugázó kalkulátort

  1. Add meg a fugázandó terület hosszát és szélességét — a kalkulátor ezeket szorozza össze a teljes felületté.
  2. Add meg a csempéd méretét — hosszát és szélességét — ugyanazokat az értékeket, amelyeket a csempeszám kiszámításához használtál.
  3. Add meg a csempék közötti fugaszélességet és a fuga mélységét, amely általában közel esik a csempe vastagságához.
  4. Válassz fugázótípust — homokmentes, homokos, vagy epoxi — mindegyiknek eltérő sűrűsége és szárazanyag-tartalma van, mivel az epoxi fugázó kémiai reakcióval köt meg, víz elvesztése nélkül, ellentétben a cementbázisúval.
  5. Szükség esetén állítsd be a veszteség százalékát (5-15% fedezi a keverési veszteséget és a fugatisztításnál keletkező többletet).
  6. Add meg egy zsák tömegét a beszállítódtól a zsákszámhoz, valamint egy zsákonkénti árat az azonnali költségbecsléshez.

A fugázó számítási képlete elmagyarázva

A kalkulátor először meghatározza, hogy a felület mekkora részét fedi valójában csempe, mivel a fugázó csak a maradékot tölti ki. Ez az arány R = (csempe hossza x csempe szélessége) / ((csempe hossza + fugaszélesség) x (csempe szélessége + fugaszélesség)). A fennmaradó arány, 1 − R, a fugák által elfoglalt felületrész.

Fugafelület = teljes felület x (1 − R). Fugatérfogat = fugafelület x fuga mélysége, majd növelve a veszteség százalékával. Száraz keverék tömege = fugatérfogat x sűrűség x szárazanyag-tartalom. Szükséges zsákok = száraz keverék tömege / zsák tömege, mindig felfelé kerekítve.

Kidolgozott példa: egy 4 x 3 m-es (12 m²) terület 300 x 300 mm-es csempével, 3 mm fugaszélességgel és 8 mm fugamélységgel, homokos fugázóval (1600 kg/m³, 50% szárazanyag) és 10% veszteséggel.

  1. Fedési arány R = (0,3 x 0,3) / (0,303 x 0,303) = 0,09 / 0,091809 = 0,9803 (98,03% csempe, 1,97% fuga).
  2. Fugafelület = 12 m² x (1 − 0,9803) = 12 x 0,0197 = 0,236 m².
  3. Fugatérfogat = 0,236 m² x 0,008 m mélység = 0,00189 m³ (kb. 1,89 liter).
  4. 10% veszteséggel: 0,00189 x 1,10 = 0,00208 m³ (kb. 2,08 liter).
  5. Száraz keverék tömege = 0,00208 m³ x 1600 kg/m³ x 0,50 = 1,66 kg.
  6. Egy 11,3 kg-os zsákkal ez 1 zsákra kerekítődik — a kisméretű csempe keskeny fugával meglepően kevés fugázót igényel szobányi felületen.

Szakértői tippek és gyakori hibák

A fugázó szükséglete nagyjából lineárisan nő a felülettel, de a fugaszélesség jobban számít, mint gondolnád: a fugaszélesség duplázása nagyjából duplázza a fugázó térfogatát ugyanannál a csempénél és felületnél, hiszen a fuga töltődik ki, nem a csempe.

Költségpélda magyar árakon: egy 12 m²-es fürdőszoba padlóhoz 300 x 300 mm-es csempével, 3 mm-es fugával és 8 mm-es mélységgel, homokos fugázóval és 10% veszteséggel körülbelül 1,66 kg száraz keverékre van szükség — ami mindössze 1 zsákra kerekedik fel. Egy jellemző, kb. 3400 Ft/zsák magyar áron a fugázás teljes padlóra vetített költsége mindössze kb. 3400 Ft; a csempe, a ragasztó és a burkoló munkadíja jelenti a tényleges költséget.

  • Homokos vagy homokmentes: kb. 3 mm-es vagy szélesebb fugákhoz használj homokos fugázót — a homok csökkenti a zsugorodási repedést a szélesebb fugákban. Keskenyebb fugáknál, valamint fényezett vagy könnyen karcolódó csempénél mindig homokmentes fugázót használj, mert a homokszemcsék megkarcolhatják a mázat.
  • Az epoxi fugázót 100% szárazanyagként add meg, mert kémiai reakcióval köt meg, nem vízvesztéssel — jellemzően nincs zsugorodási veszteség, ellenállóbb a foltokkal és vegyszerekkel szemben, mint a cementbázisú, de zsákonként érezhetően drágább.
  • A fuga mélysége általában közel esik a csempe vastagságához (gyakran 6-10 mm), nem a fuga teljes szélességéhez — bizonytalanság esetén ellenőrizd a csempe műszaki adatlapját, mert a túlbecsült mélység felfújja a szükséges mennyiséget.
  • Lehetőleg ugyanabból a gyártási tételből vásárolj fugázót — akárcsak a csempénél, a fugázó színe tételenként kissé eltérhet, és egy látható színhatár a megkötés után nehezen javítható.
  • Tarts meg egy kis maradék száraz keveréket (jól lezárva, szárazon) jövőbeli javításokhoz — a már bekevert fugázó rosszul tárolható, de egy bontatlan, ugyanabból a tételből származó zsák évek múlva is illik majd színben.